2015. október 9., péntek

Útépítés

A látszattevékenységek korát éljük. A kormányunk nem akar lemaradni abban, hogy mindenhol lázas munka reményét keltsék, például az autópálya bevezetők is hónapok óta le vannak zárva és szét is vannak kapva, de furcsamód akárhányszor is megyek arra, valahogy sosem látok dolgozó embereket. A legtöbb, amit munka címén láttam, azt inkább szervezett lézengésnek hívnám, szombat/vasárnap viszont senki nem dolgozott. Maga az építkezés nem tűnik bonyolultnak, így nem is igazán értem, hogy miért szükséges hozzá ekkora lezárás. (Arról nem is szólva, hogy jobb helyen ezeket a munkákat úgy végeznék, hogy szakaszonként dolgoznának, lehetőleg éjszaka és a lezárás reggeli feloldásával, a lehető legkevesebb fennakadással. Jut eszembe láttam olyan csatornaépítést Ausztriában, ahol addig volt lezárva az úttest, amíg dolgoztak a gépek. Este ötkor már hazamentek a melósok, de az út vissza volt adva a forgalomnak és tisztára volt seperve, nem ám hónapokig lezárva úgy, hogy egy kapavágás sem történt rajta, mint pl az M7-en az érdi domb körüli szakaszon, vagy magán az érdi lehajtón.) Sokan, akik mezőgazdaságból élnek, vagy láttak már ilyen munkát amit alapvetően a szabadban kell végezni, tudják, hogy dolgozni Isten szabad ege alatt akkor kell, amikor lehet. Tehát, amíg jó az idő. Mert ha bejön egy fél éves monszun, akkor nem lehet. Tehát, ha jó az idő, akkor nyomjuk és pihenünk, ha esik. Ebbe persze nem fér bele a szabad szombat és a vasárnap, illetve a délután négykori munkaidő vége, igaz, ezért kapnának elvileg több pénzt, hogy akkor dolgozzanak, ha lehet. Aztán persze, ha esik vagy fagy, mindenki ülhet otthon a kandalló előtt és teázhat..

Nincsenek megjegyzések: