Kihívások napja

Szeretem a kihívásokat. Na nem a - Hé Béla, gyere ki! - típusúakat, hanem azokat, amiben rejlik valami potenciál.  Persze, Bélát is érheti meglepetés, ha kimegy, például megérzi a feléje áradó szeretet erejét egy a fogsora felé száguldó szívlapát képében, de mégsem erre a fajta dologra gondoltam. Sokkal inkább a gasztronómiai kihívások felé hajlok. Emlékszem egyszer végigittuk az öcsémmel a szlovák műanyagipar által előállított, egy korona névértékű, üveges üdítőital választékot. Mit ne mondjak, az teljesítmény volt. Ennek lehet a folyománya a mai, a büfében vett neonzöld színű mignon. Ennyire vad színű édességet még nem is láttam, így nem fognék tippelgetésbe, hogy vajon mi lehet benne, de van egy olyan érzésem, hogy Csernobilhez köze lehet. Lehet, hogy világítana is a sötétben, ha lekapcsolnám a villanyt. Rózsaszínű cukorgolyók vannak rajta, csokoládéval sávosan csíkozva. Olyan emberre vall a készítése, akivel nem festetném ki a lakásom. Még nem kóstoltam meg - azt hiszem kivárok - de minden bizonnyal katartikus élmény lesz!