A szabadság jó dolog. Egy hét nem elég, mert azalatt nehéz elfelejteni az addig beidegződött rutint, a két hét arra jó, hogy az ember ki tudjon zökkenni az addigi kerékvágásból. Most telt le e két hetes szabadságom és most minden porcikámon érzem azt, hogy bele kell még rázódnom a gyakorlatba. Épp kezdtem megszokni a reggel 9-10 órás felkeléseket és a nyugodt reggeliket és a saját otthoni ritmusomat - most meg újra kezdődik a hajtás. Ha nyerek a lottón azt hiszem nyugdíjba fogok menni..
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése