2012. április 20., péntek

Ajtó

Az ajtó egyszerű szerkezet. Kezelését már a legapróbbak is ismerik, de aki nem az is hamar megtanulja. Vannak olyan népek, akik nem foglalkoznak vele, hogy ezen egyszerű szerkezetet működtessék, itt az észmunkát felülírja a testi vagy esetleg a gépesített testi erő. Most nem róluk lesz szó. Hanem azokkal, akik látszólag tisztában vannak az ajtók működésével. A szerkezet rémesen egyszerű, két vagy több sarokpánton ívben elmozduló szárny, amit gyűjtőnéven nyílászáróknak is neveznek. Funkciója ered a nevéből, nyitja illetve zárja a nyílást, ami jelen esetben a közlekedőutat jelenti. Na szóval a bevezetés után rátérnék a lényegi részre. Az ember azt gondolná, ha áthaladok az ajtó síkján, akkor ha ez megtörtént, visszaállítom az eredeti állapotot. Ha nyitva volt, akkor persze nem kell tennem semmit (bár távozáskor meg lehet kérdezni, hogy becsukjam? - de ez már a doktori szint, úgyhogy egyelőre ne várjuk el mástól!) de ha a csukott ajtón jöttem be, akkor illene távoztamkor is betenni magam mögött. Mert ha nem, akkor a szobában ülő (jelen esetben én) kell, hogy minden egyes alkalommal megtegye ezt, és az illető ettől meglehetősen morcos is lehet. Ahogy én is. Ejnye no!

Nincsenek megjegyzések: