2011. szeptember 7., szerda

Újra

Újra bebizonyosodott számomra, hogy mindenkinek arra van ideje amire akarja, hogy legyen. Persze a jó kifogás sosem rossz, így szükséges olyan magyarázatot találni, amiben az ember maga is hisz, így sokkal könnyebben megnyugtatható az esetlegesen háborgó lelkiismeret, bár lehet - az utóbbi a 'Merjünk nagyot álmodni!' kampány keretében született bennem. Mármint a feltételezés, hogy ilyesmitől valakiben feltámad a lelkiismeret és háborogni kezd. Csalódni szar érzés, nagyot csalódni méginkább, de az igazán nagy dolog egy jégkrémhegy lenne, ami magasabb mint a K2. Ugyan ennek nincs semmi értelme, de mivel szeretem a gyümölcsfagyit, legalább erre jó gondolni.

Nincsenek megjegyzések: