Ma kakaskukorékolásra ébredtem, ami önmagában nem lenne baj, hisz derűs a vidéki élet, de a kedves szárnyas alapvetően elhibázott időérzékkel, ugyanakkor fejlett vitálkapacitással született. Azaz, még tök sötét volt és a hangerő és az intenzitás kizárta a pihentető alvás gyakorlását hosszú távon, így meglehetősen ébren töltöttem el a reggeli órákat. Mivel volt időm gondolkodni, azt hiszem megértem Jimmy féktelen haragját a kukorékolóval kapcsolatban, bár a módszert, amivel végül is elhallgattatta a fejében a zajt, nem tartom követendőnek. De mint tudjuk, ízlések és pofonok különbözőek és őt sem elsősorban az eszéért szerette a nép...
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése