2010. március 9., kedd

A fog

Apró fehér kis izék egy nedves barlangba zárva, egy húsos, rózsaszín, vadul tekergő izé társaságában. Vannak, de nem igazán veszünk róluk tudomást egészen addig, amíg kellemetlenkedni nem kezdenek. A gaz külvilággal állandó harcban állunk, ami bent van, ki akar jönni, ami kint, az meg befelé törekszik. Apró fehér bástyáinknak is megvannak a maga kártevői, amik a mélyben láthatatlanul végeznek aknamunkát. Azt hiszem, a kerék feltalálása óta az egyik legnagyobb találmány a fogorvos. Eleink meglehetősen digitális módon oldották meg a fogproblémáikat, ha valami problémájuk volt, akkor a helyi kovács, illő javadalmazásért egy fogóval végérvényesen lerendezte a dolgot. Mennyivel szerencsésebben vagyunk mi, hogy lehetőségünk van megóvni azokat a dolgainkat amik szinte az életünk kezdete óta velünk vannak, és bennünket szolgálnak. Ma fogorvoshoz megyek, mert az egyik fogam elvásott. Remélem holnap ilyenkor is el tudom mondani azt, hogy a létszám nem változott, a doktor semmit nem vett el, csak legfeljebb hozzátett..

Nincsenek megjegyzések: