2008. október 22., szerda

Csalódottság

Született egy kezdeményezés. Nem én kezdtem, de örömmel fedeztem fel azt, hogy mások érdemesnek tartották néhány írásomat arra, hogy megjelenhessen benne. Ez (volt) a Blogtérkönyv. Soha nem én jelentkeztem rá, de jól esett a dolog, hogy a gondolataim alapján részese lehetek valaminek, amit mások értékesnek tartanak. Most végre elkészült a könyv, talán már le is lett adva a végleges kézirat, amiből úgy ki lettem hagyva mint a pinty. Tulajdonképpen szavam sem lehet, hisz azért sem tettem semmit, hogy belekerüljek, de most csalódott vagyok. Olyan érzésem van, mint amikor valakit kihívnak a színpadra, hogy megnyerte a főnyereményt, és amikor majdnem kiért a pulpitusra közlik vele, hogy tévedés volt az egész. Annyi különbséggel, hogy itt nem szólt senki, magamtól kellett erre rájönnöm.
[Update1]: rem írta: Bocsáss meg Sparhelt, csak a hajnalban szöszölt névsorból maradtál ki, a könyvből persze nem @ már ment és javítottam a bejegyzést is bocs mégegyszer..

[Update2]: Azért jó tudni, hogy csak egy adminisztratív hiba volt az ok. Így máris jobb kedvem lett, köszönöm!

Nincsenek megjegyzések: