2008. július 29., kedd

Haladni a korral

A korral haladni kell! Ezt diktálja a rohanó élet is, de valójában mit is jelent? Mit gondoljunk arról az emberpéldányról, aki halad a korával? Milyen is ő igazából? Attól haladóvá válhatunk, ha manapság oly divatos irányzatok egyikét majmoljuk? Ha teszem azt feketében kezdek járni, világfájdalmat erőltetve magamra, lépten nyomon azt közölve mindenkivel, hogy engem mindenki csak bánt, esetleg Keith Floydot meghazudtoló ügyességgel julienre kezdem valamimet szeletelni, rögtön 'menő' lehetek? Azt hittem eddig, ha olyan szakmát gyakorlok, ami a születésemkor még nagyon keveseknek adatott meg, és elektromos áram nélkül gyakorlatilag hajítófát sem ér az elég. De rá kellett jönnöm arra, hogy ettől még lehetek maradi. Egy nagyon bölcs elme megállapította, hogy reménytelenül le vagyok maradva a fősodortól. De talán jobb is ez így. Ogreként saját mocsaramban ülök legszívesebben, és szívesen látok mindenkit, aki békével jön. A kor meg csak haladjon tovább nélkülem , ahogy akar. Én csak üldögélek itt békében..

Nincsenek megjegyzések: