Fürdő

Jó dolog a nyaraló, a hétvégi telek. Sokak úgy gondolhatják, de jó, ha valakinek van, mert odamegy, hanyatt veti magát és a sült galamb meg csak úgy repül, ha éppen kedve tartja. Nos utóbbit még nem láttam ott, de nem mondom, hogy nincs, lehet, hogy csak eddig nem tartotta kedve repülni. De azon az egy vagy maximum két héten kívül, amit az ember nyaralással és édes semmittevéssel tölt, rendszerint egy ilyen ház munkát jelen, méghozzá, a lak korával exponenciálisan növő, kemény munkát. Ezt gyakoroltuk (hogy el ne felejtsük) szombaton. A munka végeztével a test gyönyöreinek is hódolhattunk, meglátogattuk a közelben fekvő Galerius fürdőt. Nagyon kulturált élményfürdő, és a zord novemberi időjárás ellenére meglepően sokan voltak ott. Maga az objektum teljesen zárt, és kellően felszerelt minden földi jóval, amit egy átlagos fürdővendég magának akarhat. Mivel éppen egy migrénszerű fejfájással birkóztam és ő állt éppen nyerésre, nem tudhattam maradéktalanul élvezni az eseményt, de így is kellemes volt a termálvízben áztatni a zrityónkat. Jó volt látni, hogy pohos alakom, adoniszivá változott a rengeteg német jellegű vendég között. Már ezért is megérte, bár tény, hogy nem volt olcsó. El is határoztam, hogy intenzív fogyókúrába és valami testmozgásba fogok, mert nem akarok úgy kinézni mint azok a németek ott a medencében. Ráadásul mindegyik magyarul beszélt..