2007. július 24., kedd

Runaway

Az utóbbi időben egyre gyakrabban jut az eszembe, különösen lelket próbáló parttalan viták közben, aminek a nagy részében a nej érzi magát megbántva és én kérhetek bocsánatot tőle, ez a szó. A veszekedés során úgy érzem, hogy nekem van igazam, mégis nekem kell megalázkodnom, így szoktam arra gondolni, mennyire egyszerű volna ilyenkor mindent otthagyni és elindulni a világban. Csak úgy, mindent hátrahagyva, eldobva mindazt ami most vagyok és valami egészen mást csinálni a hátralevő életemben. Valami egyszerű kétkezi munkát, a természet lágy ölén, vagy valami igazán embert próbáló környezetben, ahol nem jutnak eszembe ezek a kicsinyes emberi és sehova sem vezető viták és veszekedések. Oda, ahol küzdenem kell az életben maradásért, ahol a kemény munka elfeledteti velem mindazt aminek a súlya nyom. Mondjuk alaszkai rákhalásznak. Kíváncsi lennék magamra, hogy kibírom-e...

Nincsenek megjegyzések: