2007. június 25., hétfő

A genyák

Talán a címválasztás kissé köznapi, de épp azon gondolkoztam idefelé, hogy milyen más egyéb szóval lehet leírni ezt a viselkedést, de semmi sem jutott frappánsabb eszembe, ami egy szóba sűrítve, mintegy esszenciaként fogalmazza meg ezen viselkedés lényegét, mint ez az egyetlen kifejezés. Ez úgy jutott eszembe, hogy a nej mesélte - látta a volt főnökömet derűsen kávézgatni egy Néphadsereg (Talán Falk Miksa?) utcai jónevű kávéházban - erről rögtön eszembe jutott a gyerekkori jó(?) barátom is, és ezek után a gondolatok megállíthatatlanul törtek elő belőlem. Kettejükkel kapcsolatban jutott eszembe ez a szó - genyák. Azt hiszem nincs másik olyan kifejezés, ami a közös halmazukat ilyen nagyszerűen definiálná. Úgy gondolom, ezeket az embereket (már akik genyák úgy általában) két fő csoportra oszthatjuk. Vannak akik anyagi haszonszerzés érdekében genyák, és vannak akik csak szórakozásból, mert jólesik embertársaikkal kitolniuk. Azt hiszem az utóbbiak a veszélyesebbek. Azért kíváncsi lennek ezekre az emberekre (Illetve nem vagyok kíváncsi, de érdekelne - leheletnyi különbség, de talán lényeges!) hogy hogy néznek reggelente tükörbe. Hogy tudják elfogadni saját genyaságukat? Nem beszélek ilyen 'lényekkel' és aki genya, az valószínűleg igazat sem mondana, lévén lényének egy része maga a hazugság, de biztosan meg tudják maguk számára magyarázni a dolgot. Biztos tudnak egy olyan filozófiát alkotni maguknak, amiben a rossz jóvá válik és a sok ártó cselekedet megfordul és abban a torz tükörben számukra jót, elfogadhatót mutat. Másképp nem hiszem, hogy életben tudhatnának maradni. Vagy lehet, hogy a genyaság örök?

Nincsenek megjegyzések: