Párizs megér egy misét - Ezt valamelyik Henrik (harmadik vagy talán negyedik, amikor a francia királyi trónért ki kellett keresztelkednie emlékeim szerint, bár lassan újra kellene olvasnom Merle könyveit) mondta anno. Párizsban már voltam, tényleg megért egy misét. (Pár kép a Notre Dame-ről itt.) Most voltam Prágában (igaz csak futólag) de bizton állíthatom, hogy Prága is megérne egyet. Aki teheti, menjen el, aki nem, az előbb próbálja megtenni, vegyen egy nagy levegőt, aztán tényleg tegye is meg. Nagyon szép város (a történelem viharai kevésbé viselték meg) finom a sör, csinosak a cseh lányok, és felettébb kedvesek az emberek. Nem is tudom, hogy mi az oka ennem a nagy különbségnek. Végül is egy tőről fakadunk, szinte közösek a gyökereink. Volt náluk is háború, volt orosz megszállás, 'szocializmus', volt saját 56-juk is, és most kapitalizmus is, és mégis mennyivel másabbak mint mi. Nem lehet érezni azt a hatalmas feszültséget amit itt naponta, a közlekedésben pl, vagy máshol, és ha rámosolyogsz valakire, akkor visszamosolyog, és nem akar pofán vágni.
Először arra gondoltam, hogy a tenger az oka. Egész egyszerűen közelebb vannak hozzá, és ez ennyit számít, de lehet, hogy csak a Kárpát medence az igazi ok. Ez a mi kis lavórunk, ami megóv minket mindenfélétől, a felgyülemlett rosszkedvet se engedi elszökni, és mi benne pácolódunk már évszázadok óta. Hiába, minden jóban van valami rossz...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése